Már írtam talán a norvég nyelv fonákságáról. Egyre inkább az az érzésem , hogy az irodalmi nyelvül már-már a szankrithoz kezd hasonlítani. Csak az írott formája létezik. Nemrég egy találkozón vettem részt, ahol bokmal szöveget olvasott fel az egyik kolléga. Dialektusban.
No comment.
2014. február 23., vasárnap
2013. szeptember 6., péntek
Most nézzük az igéket!
A norvég nyelvben 4 fajta ige van , plusz rendhagyó igék. Amint már mondtam, az összes ige ( kivéve rendhagyókat) nagyon egyszerűen ragozódik jelen időben. A múlt időben sincs vele probléma, ha tudod, hogy melyik típusba tartozik.
És hát van az egyszerű múlt ( itt: EM) és a present perfect ( itt: PP). Igen, sajnos a norvégok is használnak PP-t. Az élet már csak ilyen bonyolult. Érdekes, hogy a magyar, de még az orosz is vígan megvan nélküle!
1. igetípus
Múltidőben a szótő -ET végződést kap, EM-be és PP-ben is. ( Nem összetévesztendő a főnév határozott névelőjével!!)
å snakke= beszélni
EM: snakket
PP: har snakket
2. igetípus
Múltidőben az ige EM-ben -TE végződést kap , PP-ben -T
å lese= olvasni
EM: leste
PP: har lest
3. igetípus
EM.-ben - DE, PP-ben -D
å prøve= próbálni, kisérelni
EM: prøvde
PP: har prøvd
4. igetípus
EM- ben, -DDE PP-ben - DD végződés.
å bo= lakni
EM: bodde
PM: har bodd
A rendhagó igéket mindig másképpen kell ragozni, néha teljesen kifacsart, rá nem jönnél az ige eredeti alakjára. Pl.
å gi = adni å gå = menni, járni
JI : gir går
EM: gav gikk
PP: har gitt har gått
Azt hogy az ige melyík típuba tartozik, meg kell tanulni, semmilyen szabály nincs, talán csak az, hogy a legtöbb ige az 1. típusba tartozik.
És hát van az egyszerű múlt ( itt: EM) és a present perfect ( itt: PP). Igen, sajnos a norvégok is használnak PP-t. Az élet már csak ilyen bonyolult. Érdekes, hogy a magyar, de még az orosz is vígan megvan nélküle!
1. igetípus
Múltidőben a szótő -ET végződést kap, EM-be és PP-ben is. ( Nem összetévesztendő a főnév határozott névelőjével!!)
å snakke= beszélni
EM: snakket
PP: har snakket
2. igetípus
Múltidőben az ige EM-ben -TE végződést kap , PP-ben -T
å lese= olvasni
EM: leste
PP: har lest
3. igetípus
EM.-ben - DE, PP-ben -D
å prøve= próbálni, kisérelni
EM: prøvde
PP: har prøvd
4. igetípus
EM- ben, -DDE PP-ben - DD végződés.
å bo= lakni
EM: bodde
PM: har bodd
A rendhagó igéket mindig másképpen kell ragozni, néha teljesen kifacsart, rá nem jönnél az ige eredeti alakjára. Pl.
å gi = adni å gå = menni, járni
JI : gir går
EM: gav gikk
PP: har gitt har gått
Azt hogy az ige melyík típuba tartozik, meg kell tanulni, semmilyen szabály nincs, talán csak az, hogy a legtöbb ige az 1. típusba tartozik.
2013. augusztus 10., szombat
Mutató névmások
A hozzánk közel levő tárgyakhoz ( amelyeket megfoghatunk, mert annyira közel vannak.)
Denne ( EN-szavakhoz)
Dette ( ET-szavakhoz)
Disse ( többesszám)
A tőlünk távol levő tárgyakhoz ( ezekre a dolgokra csak rámutathatunk)
Den ( EN- szavakhoz)
Det ( ET- szavakhoz)
De ( tbsz)
A mutatószavakat használhatjuk önmagukban vagy főnevek előtt. A főnevek határozott névelővel kell álljanak.
Kan jeg prøve den grenseren? Denne er for liten.
(felpróbálhatom azt a pulóvert? Ez túl kicsi.
Vil du gjerne den klokka eller liker du denne bedre?
(Azt az órát szeretnéd, vagy ez jobban tetszik?)
Er det huset nytt? Dette er nytt også.
(Az a ház új? Ez is az.)
Disse støvlene ser ut bra, men jeg vil gjerne de bedre.
(Ezek a csizmák jól néznek ki, de én azokat jobban szeretném.)
Denne ( EN-szavakhoz)
Dette ( ET-szavakhoz)
Disse ( többesszám)
A tőlünk távol levő tárgyakhoz ( ezekre a dolgokra csak rámutathatunk)
Den ( EN- szavakhoz)
Det ( ET- szavakhoz)
De ( tbsz)
A mutatószavakat használhatjuk önmagukban vagy főnevek előtt. A főnevek határozott névelővel kell álljanak.
Kan jeg prøve den grenseren? Denne er for liten.
(felpróbálhatom azt a pulóvert? Ez túl kicsi.
Vil du gjerne den klokka eller liker du denne bedre?
(Azt az órát szeretnéd, vagy ez jobban tetszik?)
Er det huset nytt? Dette er nytt også.
(Az a ház új? Ez is az.)
Disse støvlene ser ut bra, men jeg vil gjerne de bedre.
(Ezek a csizmák jól néznek ki, de én azokat jobban szeretném.)
2013. június 29., szombat
Rokoni kapcsolatok szavai
Elég logikusak és néha írtó mulatságosak a norvég nyelvben.
1. Mor = anya ( ei/en mor, mødre, mødrene)
2. Far= apa ( en far, fedre, fedrene, )
3. Barn = gyerek ( et barn, barn, barna)
4. Sønn= fia valakinek (en sønn)
5. Datter= lánya valakinek ( en datter, døtre, døtrene)
6. Forelder= szülők
7. Besteforeldre= nagyszülők
a) bestemor = nagymama i) mormor= anyai nagymama , ii) farmor= apai nagymama
b) bestefar = nagypapa i) morfar= anyai nagypapa, ii) farfar= apai nagypapa
8. Søske= testvér
a) bror = fivér ( broren, brødre, brødrene) i) storebror = báty, ii) lillebror= öccs
b) søster = lánytestvér (søsteren, søstre, søstrene) i) storesøster= nővér, ii) lillesøster= húg
9. Barnebarn = unoka
10. Tante= nagynéni
11. Onkel= nagybácsi
12. Søskebarn= unokatetvér
13. Nevø= unokaöccs i) tantebarn=egy gyerek, akinek valaki a nagynénje , ii) onkelbarn= egy gyerek akinek valaki a nagybácsija
14. Niese= unokahúg i) tantebarn ii) onkelbarn (l. 13)
15. Tremenning = másod- unokatestvér
A 13. egy kicsit bővebben. Pl. egy nőnek van testvére és annak van egy gyereke, akkor az a gyerek a nőnek " tantebarn", ugyanez férfira vonatkozva " onkelbarn". És hogy még bonyolitsuk a dolgot, felfedeztem, hogy van még søsterdatter, søstersønn, brordatter, brorsønn hogy azt is közölhessem, hogy a fivérem, vagy a lánytestvérem gyerekéről van-e szó.
16. Svigemor= anyós
17. Svigerfar= após
18. Svigerine, brorkone = sógornő
19. Svigerbror, svoger = sógor
20. Svigerdatter = meny
21. Svigersønn = vej
22. Stemor = mostohaanya
23. Stefar= mostohaapa
24. Stebarn = mostohagyermek
a) stesønn = mostohafia
b) stedatter = mostohalánya
25. Fostermor = nevelőanya
26. Fosterfar = nevelőapa
27. Fosterforeldre, pleieforeldre = nevelőszülők
28. Fosterbarn = nevelt gyermek
a) fostersønn = nevelt fia
b) fosterdatter = nevelt lánya
29. Foreldreløs = árva
30. Adoptivbarn= örökbefogadott gyerek
31. Adoptivforeldre= örökbefogadó szülők
Te jó ég, amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy ilyen sok lesz, remélem nem volt nagyon kimeritő...
1. Mor = anya ( ei/en mor, mødre, mødrene)
2. Far= apa ( en far, fedre, fedrene, )
3. Barn = gyerek ( et barn, barn, barna)
4. Sønn= fia valakinek (en sønn)
5. Datter= lánya valakinek ( en datter, døtre, døtrene)
6. Forelder= szülők
7. Besteforeldre= nagyszülők
a) bestemor = nagymama i) mormor= anyai nagymama , ii) farmor= apai nagymama
b) bestefar = nagypapa i) morfar= anyai nagypapa, ii) farfar= apai nagypapa
8. Søske= testvér
a) bror = fivér ( broren, brødre, brødrene) i) storebror = báty, ii) lillebror= öccs
b) søster = lánytestvér (søsteren, søstre, søstrene) i) storesøster= nővér, ii) lillesøster= húg
9. Barnebarn = unoka
10. Tante= nagynéni
11. Onkel= nagybácsi
12. Søskebarn= unokatetvér
13. Nevø= unokaöccs i) tantebarn=egy gyerek, akinek valaki a nagynénje , ii) onkelbarn= egy gyerek akinek valaki a nagybácsija
14. Niese= unokahúg i) tantebarn ii) onkelbarn (l. 13)
15. Tremenning = másod- unokatestvér
A 13. egy kicsit bővebben. Pl. egy nőnek van testvére és annak van egy gyereke, akkor az a gyerek a nőnek " tantebarn", ugyanez férfira vonatkozva " onkelbarn". És hogy még bonyolitsuk a dolgot, felfedeztem, hogy van még søsterdatter, søstersønn, brordatter, brorsønn hogy azt is közölhessem, hogy a fivérem, vagy a lánytestvérem gyerekéről van-e szó.
16. Svigemor= anyós
17. Svigerfar= após
18. Svigerine, brorkone = sógornő
19. Svigerbror, svoger = sógor
20. Svigerdatter = meny
21. Svigersønn = vej
22. Stemor = mostohaanya
23. Stefar= mostohaapa
24. Stebarn = mostohagyermek
a) stesønn = mostohafia
b) stedatter = mostohalánya
25. Fostermor = nevelőanya
26. Fosterfar = nevelőapa
27. Fosterforeldre, pleieforeldre = nevelőszülők
28. Fosterbarn = nevelt gyermek
a) fostersønn = nevelt fia
b) fosterdatter = nevelt lánya
29. Foreldreløs = árva
30. Adoptivbarn= örökbefogadott gyerek
31. Adoptivforeldre= örökbefogadó szülők
Te jó ég, amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy ilyen sok lesz, remélem nem volt nagyon kimeritő...
2013. június 22., szombat
Segédigék
Jelen időben:
1. Kan= -hat, -het, képes valamire
Jeg kan lese = Tudok olvasni
2. Må= muszáj, kell, köteles
Det må gjøres= Ezt meg kell tenni.
3. Skal= fog ( jövő idő képző)
Jeg skal lese= Majd fogok olvasni.
4. Vil= akar, fog
Hun vil danse= Táncolni akar.
5.Burde= kellene
En av oss bør være hjemme= Egyikünknek otthon kellene lenni.
Mit azt a példák is mutatják a segédigével együtt használt főige általános alakban van de az " å" bigyó nélkül.
1. Kan= -hat, -het, képes valamire
Jeg kan lese = Tudok olvasni
2. Må= muszáj, kell, köteles
Det må gjøres= Ezt meg kell tenni.
3. Skal= fog ( jövő idő képző)
Jeg skal lese= Majd fogok olvasni.
4. Vil= akar, fog
Hun vil danse= Táncolni akar.
5.Burde= kellene
En av oss bør være hjemme= Egyikünknek otthon kellene lenni.
Mit azt a példák is mutatják a segédigével együtt használt főige általános alakban van de az " å" bigyó nélkül.
2013. június 2., vasárnap
Birtokos névmások
Enyém:
Min ( EN szavak) min bil= az én autóm
Mi (EI szavak ) mi klokke= az én órám
Mitt (ET szavak) mitt hus=az én házam
Mine (tbsz) mine biler= az autóim
Viszont ha a sorrend megfordul:
bilen min
klokka mi
huset mitt
bilene mine
Tied:
Din, di, ditt
Az övé :
Hans (ha férfiról van szó)
Hennes( ha nőröl)
Hans bil
Hennes hus
A miénk
vår ( EN, EI szavak)
vårt ( ET szavak)
våre ( tbsz)
A tiétek:
deres
Az övék:
deres
Az első szám harmadik személyben és többes szám harmadik személyben van egy visszaható névmás, amit akkor használnak, amikor olyasmiről van szó,ami a cselekvő személy birtokában van.
sin, sitt, sine
Heidi vasker klærne sine= Heidi a saját ruháit mossa
Heidi vasker klærne hennes= Heidi egy másik (nőnemű) személy ruháját mossa.
Jani sier at Péter må sette sykkelen sin i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét a garázsba ( Péter biciklije)
Jani sier at Péter må sette sykkelen hans i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét ( Jani bicikliét) a garázsba
Min ( EN szavak) min bil= az én autóm
Mi (EI szavak ) mi klokke= az én órám
Mitt (ET szavak) mitt hus=az én házam
Mine (tbsz) mine biler= az autóim
Viszont ha a sorrend megfordul:
bilen min
klokka mi
huset mitt
bilene mine
Tied:
Din, di, ditt
Az övé :
Hans (ha férfiról van szó)
Hennes( ha nőröl)
Hans bil
Hennes hus
A miénk
vår ( EN, EI szavak)
vårt ( ET szavak)
våre ( tbsz)
A tiétek:
deres
Az övék:
deres
Az első szám harmadik személyben és többes szám harmadik személyben van egy visszaható névmás, amit akkor használnak, amikor olyasmiről van szó,ami a cselekvő személy birtokában van.
sin, sitt, sine
Heidi vasker klærne sine= Heidi a saját ruháit mossa
Heidi vasker klærne hennes= Heidi egy másik (nőnemű) személy ruháját mossa.
Jani sier at Péter må sette sykkelen sin i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét a garázsba ( Péter biciklije)
Jani sier at Péter må sette sykkelen hans i garasjen= Jani azt mondja, hogy Péter tegye a bicikliét ( Jani bicikliét) a garázsba
2013. május 10., péntek
A személyes névmások
Személyes névmások
Jeg (jáj) = én meg (máj)= engem , nekem, magamat
Du (dű)= te deg ( dáj)= téged, neked, magadat
han (hán) = ő (ffi) ham/han (hám)= őt, neki seg(száj)=magát
hun (hün) = ő (nő) henne= őt, neki seg
den, det = az ( függ a szó nemétől), den, det = őt, neki, seg
vi= mi oss = minket, nekünk, magunkat
dere= ti dere= titeket, nektek, magatokat
de (di) = ők dem= őket, nekik , seg= magukat
Nézzünk példamondatokat :
Kicsit gondolkoynom kell, mert a magyar máshogy használja... :)
Én olvasok= Jeg leser. Ideadnád nekem a könyvet? = Kan du gi ( jí) meg boka?
Te olvasol= Du leser Jeg kan gi boka deg.= Odadhatom neked a könyvet.
Han/Hun leser. Jeg kan gi boka ham/henne.
Vi leser.
Dere kan gi boka oss. = Ti ideahatjátok a könyvet nekünk.
Jeg kan gi boka dere. = Odaadhatom nektek a könyvet.
De leser= Ők olvasnak Jeg kan gi boka dem.= Odaadhatom nekik a könyvem.
A seg névmás: visszaható névmás. Sok igét csak visszaható igeként használhatunk. Pl. gifte seg = házasodik, gleder seg = már alig várja
Jeg gifter meg.
Du gifter deg.
Han/ Hun gifter seg.
Vi gleder oss til det
Dere gleder dere til det. ( Ez olyan "a körül a fa körül " szerű, nem? :) )
De gleder seg til det.
Azt hiszem mára elég ennyi.
Jeg (jáj) = én meg (máj)= engem , nekem, magamat
Du (dű)= te deg ( dáj)= téged, neked, magadat
han (hán) = ő (ffi) ham/han (hám)= őt, neki seg(száj)=magát
hun (hün) = ő (nő) henne= őt, neki seg
den, det = az ( függ a szó nemétől), den, det = őt, neki, seg
vi= mi oss = minket, nekünk, magunkat
dere= ti dere= titeket, nektek, magatokat
de (di) = ők dem= őket, nekik , seg= magukat
Nézzünk példamondatokat :
Kicsit gondolkoynom kell, mert a magyar máshogy használja... :)
Én olvasok= Jeg leser. Ideadnád nekem a könyvet? = Kan du gi ( jí) meg boka?
Te olvasol= Du leser Jeg kan gi boka deg.= Odadhatom neked a könyvet.
Han/Hun leser. Jeg kan gi boka ham/henne.
Vi leser.
Dere kan gi boka oss. = Ti ideahatjátok a könyvet nekünk.
Jeg kan gi boka dere. = Odaadhatom nektek a könyvet.
De leser= Ők olvasnak Jeg kan gi boka dem.= Odaadhatom nekik a könyvem.
A seg névmás: visszaható névmás. Sok igét csak visszaható igeként használhatunk. Pl. gifte seg = házasodik, gleder seg = már alig várja
Jeg gifter meg.
Du gifter deg.
Han/ Hun gifter seg.
Vi gleder oss til det
Dere gleder dere til det. ( Ez olyan "a körül a fa körül " szerű, nem? :) )
De gleder seg til det.
Azt hiszem mára elég ennyi.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)